Iskolai rendtartás

Iskolai rendtartás

Csörgő Zsuzsa Művészeti Alapiskola - Základná umelecká škola Csörgő Zsuzsa

ISKOLAI RENDTARTÁSA

Szentháromságtér 1042/4, 930 05 Bős

Szervezet neve:	Základná umelecká škola Csörgő Zsuzsa – Csörgő Zsuzsa Művészeti Alapiskola
Azonosítószám (IČO)	37847201
Város, irányítószám	930 05 Bős
Utca, szám	Szentháromságtér 1042/4
Ország	Szlovák köztársaság
Jogi forma	Költségvetési szervezet
Felelős személy	Mgr. Gabriela Vidová – riaditeľka školy

Kelt: Bős, 2026. augusztus 24. Mgr. Vida Gabriella, DiS.art.

Iskola igazgatója

Megvitatva és jóváhagyva a Pedagógiai tanácsban, dátum:	2026. augusztus 24.
Megvitatva és jóváhagyva az Iskolai tanácsban, dátum:
Dokumentum száma:	A/03/2026/2027
Dokumentum érvényességének kezdete:	2026. szeptember 1.

Tartalom

Preambulum.. 4

I. FEJEZET Általános rendelkezések. 5

II. FEJEZET Az iskola épületei és területe. 5

III. FEJEZET A tanulók jogai és kötelességei 6

IV. FEJEZET A törvényes képviselők jogai és kötelességei 8

V. FEJEZET A tanulók felvétele. 10

VI. FEJEZET Az oktatás szervezése, az iskola működése és belső rendje. 10

VII. FEJEZET Sajátos nevelési-oktatási igényű tanulók. 11

VIII. FEJEZET Külföldi állampolgárságú tanulók oktatása. 12

IX. FEJEZET A tanulói közösség szerepe és közreműködése az oktatás szervezésében. 12

X. FEJEZET A tanulók értékelése és osztályozása. 13

XI. FEJEZET A tanulók védelme a szociálpatológiai jelenségekkel, a diszkriminációval és az erőszakkal szemben. 13

XII. FEJEZET Esélyegyenlőség és a szegregáció megelőzése. 14

XIII. FEJEZET Az iskola kezelésében lévő vagyon használatának szabályai 15

XIV. FEJEZET Panaszok benyújtása. 15

XV. FEJEZET Az egymás közötti, valamint a pedagógiai és egyéb iskolai alkalmazottakkal fennálló kapcsolatok szabályai 16

XVI. FEJEZET Az iskola környezeti felelőssége és fenntarthatósága. 16

XVII. FEJEZET A kommunikációs eszközök használatának szabályai 17

XVIII. FEJEZET Az alkalmazottak jogai és kötelességei 17

XIX. FEJEZET Záró rendelkezések. 20

Mellékletek:

1. A nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok. 21

2. Igazolás az Iskolai Rendtartás megismeréséről 27

Preambulum

A Csörgő Zsuzsa Művészeti Alapiskola – Základná umelecká škola Csörgő Zsuzsa, Szentháromság tér 1042/4., 930 05 Bős (a továbbiakban: iskola) küldetésével és értékrendjével összhangban, amely a nevelésről és oktatásról szóló 245/2008. sz. törvény (köznevelési törvény) 49–55. §-ai alapján biztosít művészeti oktatást, valamint a későbbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok rendelkezései szerint, kiadásra kerül jelen Iskolai Rendtartás (a továbbiakban: Rendtartás).

Elsődleges célunk egy befogadó, biztonságos és ösztönző iskolai környezet kialakítása, amely tiszteletben tartja minden tanuló egyediségét, és támogatja képességeinek lehető legteljesebb kibontakoztatását.

Munkánkat az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés elvei vezérlik. Meggyőződésünk, hogy minden tanulónak joga van a magas színvonalú, egyéni szükségleteihez és képességeihez igazodó oktatáshoz. Arra törekszünk, hogy olyan nevelési-oktatási lehetőségeket biztosítsunk, amelyek nemcsak a művészeti és tanulmányi fejlődést, hanem a tanulók szociális és érzelmi fejlődését is elősegítik.

Jelen Rendtartás meghatározza iskolai közösségünk valamennyi tagjának – a tanulóknak, a törvényes képviselőknek (szülőknek), valamint a pedagógiai és nem pedagógiai alkalmazottaknak – jogait és kötelezettségeit. Az intézmény valamennyi tagja köteles a Rendtartás rendelkezéseit betartani. Célunk olyan harmonikus iskolai légkör megteremtése, amelyben mindenki támogatást, megbecsülést és felelősséget érez.

Iskolánk elkötelezett az alábbi alapelvek mellett:

Befogadás és sokszínűség: Tiszteletben tartjuk és támogatjuk a sokféleséget, elismerjük minden tanuló egyediségét, és biztosítjuk az egyenlő esélyeket a sikeres fejlődéshez.
Biztonság és egészségvédelem: Kiemelt figyelmet fordítunk a biztonságos környezet megteremtésére, ahol minden tanuló biztonságban és támogatva érezheti magát.
Egyéni bánásmód: Oktatási módszereinket és pedagógiai eljárásainkat a tanulók egyéni szükségleteihez igazítjuk annak érdekében, hogy képességeiket a lehető legjobban kibontakoztathassák.
Együttműködés és partnerség: Erősítjük az iskola, a szülők és a helyi közösség közötti együttműködést, mert hisszük, hogy közös munkával érhetjük el a legjobb eredményeket tanulóink számára.
Az oktatáshoz való jog: Valamennyi tanuló számára biztosítjuk a magas színvonalú és hozzáférhető művészeti oktatást, függetlenül sajátos nevelési-oktatási szükségleteitől.

Jelen Rendtartást az iskola igazgatója adja ki a 245/2008. sz. törvény 153. §-a alapján, a nevelőtestület és az iskolatanács véleményének kikérését követően.

A Rendtartás kifejezi intézményünk elkötelezettségét egy pozitív, támogató és biztonságos iskolai környezet kialakítása iránt. Célja olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják valamennyi tanuló számára a biztonságos, eredményes és ösztönző tanulási környezetet.

A tanulók a Rendtartás tartalmával minden tanév elején, az első tanítási órán ismerkednek meg. A törvényes képviselők (szülők) a Rendtartást az iskola hivatalos honlapján tekinthetik meg. www.zusgabcikovo.edupage.org .

I. FEJEZET
Általános rendelkezések

Az Iskolai Rendtartás olyan kötelező érvényű szabályok, alapelvek és rendelkezések összessége, amelyek biztosítják a tanulók közösségének, törvényes képviselőinek, a pedagógiai és a nem pedagógiai alkalmazottaknak az együttélését és együttműködését.
Az iskola felelős az oktatáshoz való jog megvalósításáért azáltal, hogy megszervezi az intézmény belső működését, a művészeti nevelés és oktatás folyamatát, valamint biztosítja a biztonságos, nyitott és egymást tiszteletben tartó környezetet, amely elősegíti a kreativitást, az együttműködést és a tanulók egyéni fejlődését. Az iskola a nevelésre és oktatásra fordított idő hatékony felhasználásának helyszíne.
Az Iskolai Rendtartás a Szlovák Köztársaság által elfogadott nemzetközi egyezményekre és szerződésekre – különösen a Gyermekek Jogainak Nyilatkozatára és az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartájára –, valamint az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokra épül.

II. FEJEZET
Az iskola épületei és területe

Az iskola területe a főépületből és a melléképületből áll.
Az iskola főépülete hétköznapokon 12.00 órától, szombaton 8.00 órától áll a tanulók rendelkezésére.
A főépület három részre tagolódik, amelyek mindegyike külön bejárattal rendelkezik.

3.1. Földszint

3.1.1. Az első részben, a főbejáraton keresztül találhatók:

négy bérbe adott helyiség – magán egészségügyi rendelő.

3.1.2. A második részben, a mellékbejáraton keresztül találhatók:

a Csörgő Zsuzsa Művészeti Alapiskola tánctermének és a táncművészeti tanszak öltözője;
Kempo – MMA Bős.

3.2. Emelet

3.2.1. A harmadik részben, az oldalsó bejáraton keresztül található az iskola zenei és képzőművészeti tanszaka, valamint:

az igazgatói iroda;
a tanári szoba;
a Csörgő Zsuzsa Művészeti Alapiskola hangversenyterme;
a zenei és képzőművészeti tantermek.

A melléképület három részre tagolódik, amelyek mindegyike külön bejárattal rendelkezik.

4.1. Az első részben található:

Bős Város részére fenntartott helyiség (festők raktára).

4.2. A második részben találhatók:

a fűtő szociális helyiségei;
a kazánház.

4.3. A harmadik részben található:

a „Zöld Csillag” Rockszínház helyisége.

Az alapfokú művészeti iskolában a tanítás munkanapokon 12.00 órától 20.00 óráig tart.

III. FEJEZET
A tanulók jogai és kötelességei

Általános rendelkezések

Az iskola a tanulók személyiségének fejlődését a humanizmus, az egyenlőség, a tolerancia, a demokrácia és a hazaszeretet értékeire építve támogatja. Kiemelt figyelmet fordít a művészeti, szellemi, erkölcsi, etikai, esztétikai és munkavégzéshez kapcsolódó képességek fejlesztésére. Ennek érdekében a tanulók kötelesek:

1.1. elsajátítani és betartani az iskola alapvető szabályait, belső rendjét és programját, tiszteletben tartani az intézmény művészeti arculatát, valamint egymáshoz való viselkedésükkel hozzájárulni a jó iskolai légkör kialakításához;

1.2. elsajátítani a koruknak megfelelő erkölcsi magatartási normákat, ismereteket és gyakorlati készségeket.

2. Az alapfokú művészeti iskola tanulójának jogai

Az alapfokú művészeti iskola tanulójának joga van:

2.1. az oktatáshoz;

2.2. az oktatáshoz való egyenlő hozzáféréshez;

2.3. a biztonságos és egészséges környezetben történő neveléshez és oktatáshoz;

2.4. a szlovák nyelven folyó neveléshez és oktatáshoz;

2.5. nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóként – az államnyelv elsajátításához való jog mellett – a saját nemzetisége nyelvén történő neveléshez és oktatáshoz;

2.6. képességeinek és érdeklődésének megfelelő művészeti tanszak, képzési irány vagy választható tantárgy szabad megválasztásához, az iskola oktatási programjában meghatározott keretek között;

2.7. olyan oktatáshoz, amely sokoldalú és tárgyilagos ismereteket nyújt;

2.8. a tananyag életkorának és képességeinek megfelelő, érthető magyarázatához;

2.9. kérdéseket feltenni a tananyaggal kapcsolatban, és azokra megfelelő választ kapni;

2.10. képességeit, lehetőségeit, tehetségét és egészségi állapotát figyelembe vevő egyéni bánásmódhoz a köznevelési törvényben meghatározott keretek között;

2.11. az iskola lehetőségei szerint biztosított taneszközök térítésmentes kölcsönzéséhez;

2.12. vallási meggyőződésének, világnézetének, nemzetiségi és etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásához;

2.13. nevelési-oktatási tanácsadásban és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokban való részesüléshez;

2.14. biztonságos, egészségügyi és higiéniai szempontból megfelelő környezetben történő neveléshez és oktatáshoz;

2.15. életkorának, képességeinek, érdeklődésének és egészségi állapotának megfelelő, valamint a pszichohigiéniai elveket figyelembe vevő oktatásszervezéshez;

2.16. emberi méltóságának tiszteletben tartásához, valamint a fizikai, lelki és szexuális erőszakkal szembeni védelemhez;

2.17. az iskola alkalmazottaival való, a humanizmus és a kölcsönös tisztelet elvein alapuló kommunikációhoz;

2.18. a személyére és tanulmányi eredményeire vonatkozó információk megismeréséhez, az értékelés indokolásához, valamint az írásbeli és grafikai munkák hibáinak elemzéséhez;

2.19. amennyiben a tanuló vagy törvényes képviselője kétségbe vonja az első vagy a második félév végi osztályzat helyességét, a bizonyítvány kiadását követő három munkanapon belül kérheti az iskola igazgatójától bizottsági vizsga elrendelését. Bizottsági vizsga nem rendelhető el abból a tantárgyból, amelyből a tanuló az adott értékelési időszakban már bizottsági vizsga alapján kapott osztályzatot;

2.20. javaslatait és észrevételeit az oktatás vagy az iskola működésének javítása érdekében a pedagógus vagy az iskola igazgatója elé terjeszteni;

2.21. személyét érintő eljárások során meghallgatást kérni és véleményét kifejteni;

2.22. a tévedéshez, véleményének megváltoztatásához és személyiségének folyamatos fejlődéséhez;

2.23. érdeklődésének megfelelően részt venni szakkörökön, művészeti tevékenységekben és tanulmányi vagy művészeti versenyeken;

2.24. ahhoz, hogy vele szemben a fegyelmező intézkedések az emberi méltóság tiszteletben tartásával történjenek;

2.25. a külön jogszabályok alapján személyes adatainak és magánéletének védelméhez, kivéve azokat az eseteket, amikor információ szolgáltatása szükséges a gyermek erkölcsi fejlődésének veszélyeztetésével, bántalmazásával vagy más jogellenes cselekménnyel kapcsolatban, amelyet a tanuló követett el vagy amelynek a tanuló sértettje;

2.26. szükség esetén a pedagógus segítségét igénybe venni;

2.27. a véleménynyilvánítás szabadságához;

2.28. iskolán kívüli programok, közösségi és szabadidős tevékenységek szervezésében és azokon való részvételben közreműködni.

3. A művészeti alapiskola (MA) tanulójának kötelességei:

3.1. részt venni a tanórákon a hatályos órarend szerint, valamint az iskola által szervezett rendezvényeken,

3.2. betartani az Iskolai Rendtartást és az iskola egyéb belső szabályzatait,

3.3. tiszteletben tartani osztálytársai és az iskola alkalmazottainak emberi méltóságát,

3.4. tiszteletben tartani a pedagógusok és az iskola egyéb alkalmazottainak utasításait és rendelkezéseit, amennyiben azok összhangban vannak az általánosan kötelező jogszabályokkal és az iskola belső szabályzataival,

3.5. magatartásával nem korlátozni a nevelésben és oktatásban részt vevő más személyek jogait,

3.6. elsajátítani a szükséges ismereteket és készségeket, valamint a lehető legjobb tanulmányi eredmények elérésére törekedni,

3.7. a tanárok utasításai szerint magával hozni a szükséges taneszközöket,

3.8. megóvni az iskola vagy az iskolai intézmény vagyonát, valamint az oktatás és nevelés céljára használt eszközöket,

3.9. megóvni a számára térítésmentesen kölcsönzött tankönyveket, tananyagokat és taneszközöket,

3.10. rendszeresen részt venni a nevelésben és oktatásban, valamint kötelességtudóan teljesíteni tanulmányi kötelezettségeit, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

3.11. haladéktalanul tájékoztatni a pedagógust – vagy törvényes képviselője útján – egészségi állapotának megváltozásáról vagy minden olyan körülményről, amely a nevelés és oktatás szempontjából jelentős,

3.12. úgy viselkedni, hogy ne veszélyeztesse saját, valamint a nevelésben és oktatásban részt vevő más személyek egészségét és biztonságát,

3.13. az iskolába tiszta, ápolt és az iskolai környezethez illő öltözetben érkezni, egészségügyi szempontból megfelelő váltócipőt viselni, valamint higiéniai tasakkal rendelkezni,

3.14. a szünetek alatt betartani a pedagógusok utasításait,

3.15. a pedagógusokkal együtt részt venni az iskola és környezete tisztaságának, valamint környezetének védelmében,

3.16. egészségügyi okból történő hiányzás esetén a törvényes képviselő által kiállított igazolást benyújtani a hiányzás okáról,

3.17. baleset, veszélyhelyzet vagy más tanulót veszélyeztető magatartás észlelése esetén haladéktalanul értesíteni a pedagógust vagy a legközelebbi felnőtt személyt,

3.18. amennyiben megalapozottan feltételezi, hogy valamelyik tanuló alkoholt, kábító- vagy pszichotróp anyagot, illetve energiaitalt fogyasztott, köteles erről haladéktalanul tájékoztatni egy pedagógiai alkalmazottat.

4. A tanulók számára tilos:

4.1. dohánytermékeket, vízipipát, elektronikus cigarettát használni, kábítószert, alkoholtartalmú italt, energiaitalt, rágódohányt, nikotinos rágót vagy egyéb egészségre káros szenvedélyt okozó anyagot birtokolni vagy fogyasztani az iskola területén, illetve az iskola által szervezett rendezvényeken, valamint tiltott módon tárgyakat beszerezni az iskola területén vagy azon kívül,

4.2. nyílt lángot használni az iskola épületében vagy annak területén,

4.3. osztálytársakról vagy az iskola alkalmazottairól hang-, kép- vagy videófelvételt készíteni és azt hozzájárulásuk nélkül közzétenni, továbbá az iskolát, tanulóit vagy alkalmazottait lejárató hamis közösségi média profilokat létrehozni,

4.4. pénzre történő szerencsejátékot játszani,

4.5. trágár, sértő kifejezéseket használni,

4.6. más személyekkel szemben arrogáns vagy tiszteletlen magatartást tanúsítani,

4.7. zavarni a tanítást vagy a tananyaghoz nem kapcsolódó tevékenységet folytatni,

4.8. súgni, másolni, tiltott segédeszközöket használni, illetve más által készített munkát sajátjaként benyújtani,

4.9. az ablakpárkányon, radiátoron, folyosói párkányon vagy a földön ülni, az ablakból kihajolni, a folyosón futkározni vagy kergetőzni, illetve a korláton csúszkálni,

4.10. fegyvert, egészséget vagy biztonságot veszélyeztető tárgyat, élő állatot, valamint a tanulók vagy pedagógusok figyelmét zavaró vagy elterelő tárgyat behozni az iskolába,

4.11. a tanítás ideje alatt a pedagógus engedélye nélkül elhagyni az iskola épületét,

4.12. látogatókat fogadni az iskola épületében,

4.13. elektromos, vízvezeték- vagy egyéb műszaki berendezéseket kezelni vagy azokba beavatkozni,

4.14. az iskola épületének és vagyonának védelmét, valamint a személyek megfigyelését szolgáló műszaki berendezéseket kezelni vagy azok működésébe beavatkozni,

4.15. a pedagógusokat, az iskola egyéb alkalmazottait vagy tanulóit megtéveszteni, félrevezetni vagy nekik hazudni,

4.16. az iskolában a zaklatás (megfélemlítés, bullying) bármely formáját tanúsítani, beleértve a közvetett formákat (zsarolás, kiközösítés, figyelmen kívül hagyás stb.), valamint a közvetlen formákat (fizikai vagy verbális agresszió, pszichés bántalmazás és manipuláció, internetes zaklatás, illetve az agresszió egyéb formái),

4.17. az iskola folyosóin görkorcsolyával, rollerrel, gördeszkával vagy kerékpárral közlekedni,

4.18. nagy értékű tárgyakat vagy jelentősebb összegű készpénzt behozni az iskolába. Az iskola ezek elvesztéséért vagy megrongálódásáért felelősséget nem vállal.

5. E cikk rendelkezéseinek megsértése esetén a tanulóval szemben a jelen Iskolai Rendtartásban meghatározott nevelési vagy fegyelmi intézkedés alkalmazható.

IV. FEJEZET
A törvényes képviselők jogai és kötelességei

1. A törvényes képviselő jogai

A tanuló törvényes képviselőjének joga van:

1.1. kérni, hogy az iskola vagy az iskolai intézmény a nevelés és oktatás során a tanulók számára tárgyilagos, sokoldalú, a tudomány jelenlegi állásának megfelelő ismereteket nyújtson, összhangban a köznevelési törvényben meghatározott nevelési és oktatási célokkal;

1.2. megismerni az iskola nevelési-oktatási programját és az Iskolai Rendtartást;

1.3. kapcsolatot tartani és kommunikálni az iskola alkalmazottaival;

1.4. javaslatokat tenni az iskola működésének fejlesztésére;

1.5. figyelemmel kísérni gyermeke nevelési-oktatási eredményeit;

1.6. tájékoztatást kapni gyermeke tanulmányi előmeneteléről és nevelési eredményeiről;

1.7. előzetes egyeztetést követően személyesen felkeresni a pedagógust. A pedagógus a tanítási órák ideje alatt nem köteles fogadni a törvényes képviselőt. Amennyiben a megbeszélés a tanítási szünetben történik, annak időtartamát úgy kell megválasztani, hogy a pedagógus a következő tanórát időben megkezdhesse;

1.8. részt venni a szülői szervezet ülésein, a szülői értekezleteken, valamint a gyermeke tanulmányi előmenetelével, magatartásával és hiányzásaival kapcsolatos konzultációkon, amelyekre az iskola előzetesen elektronikus úton küld értesítést;

1.9. igénybe venni a gyermeke nevelésével és oktatásával kapcsolatos tanácsadói szolgáltatásokat;

1.10. az iskola igazgatójának előzetes engedélyével részt venni a nevelési-oktatási folyamatban;

1.11. az iskolai önkormányzati szerveken keresztül véleményt nyilvánítani az iskola nevelési-oktatási programjáról;

1.12. az iskola igazgatójának előzetes engedélyével jelen lenni gyermeke bizottsági vizsgáján;

1.13. gyermeke számára olyan iskolát választani, amely képességeinek, egészségi állapotának, érdeklődésének, tehetségének, vallási meggyőződésének, világnézetének, nemzetiségi és etnikai hovatartozásának megfelelő nevelést és oktatást biztosít.

2. A törvényes képviselő kötelességei

A tanuló törvényes képviselője köteles:

2.1. biztosítani gyermeke számára az iskolai felkészüléshez és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feltételeket;

2.2. betartani az Iskolai Rendtartásban meghatározott, gyermeke nevelési-oktatási folyamatára vonatkozó szabályokat;

2.3. gondoskodni gyermeke megfelelő szociális és kulturális hátteréről, valamint tiszteletben tartani sajátos nevelési-oktatási szükségleteit;

2.4. haladéktalanul tájékoztatni az iskolát gyermeke egészségi állapotának változásáról, egészségügyi problémáiról vagy minden olyan lényeges körülményről, amely befolyásolhatja a nevelés és oktatás folyamatát;

2.5. megfizetni a tandíjat, illetve a tanulmányokkal kapcsolatos költségtérítést.

2.5.1. A törvényes képviselő a tandíjat két vagy négy részletben köteles megfizetni: az első félévben egy vagy két részletben, valamint a második félévben egy vagy két részletben.

2.5.2. A tandíj megfizetése során az iskola igazgatója által kiadott, a Csörgő Zsuzsa Alapfokú Művészeti Iskola tandíjfizetésére vonatkozó belső szabályzat rendelkezései az irányadók.

2.5.3. Az iskola igazgatója indokolt esetben, a törvényes képviselő írásbeli kérelme és a szükséges igazolások benyújtása alapján – különösen szociális rászorultság esetén – részben mentesítheti a törvényes képviselőt a tandíj vagy a költségtérítés megfizetése alól.

2.6. megtéríteni azt a kárt, amelyet a tanuló szándékosan vagy gondatlanságból okozott;

2.7. indokolatlan késedelem nélkül bejelenteni a tanuló hiányzásának okát, amennyiben a tanuló nem tud részt venni a tanításon;

2.8. a személyes adatok védelme érdekében nem nyilvánosságra hozni az iskola és a törvényes képviselők közötti kommunikáció tartalmát, különösen a közösségi média felületein.

V. FEJEZET
A tanulók felvétele

Az alapfokú művészeti iskolába a jelentkező felvételi alkalmassági (tehetség-) vizsga alapján nyerhet felvételt. A jelentkezési lapot kiskorú jelentkező esetén a törvényes képviselő, nagykorú jelentkező esetén maga a jelentkező nyújtja be az iskola igazgatója által meghatározott határidőig.
Az iskola igazgatója a felvételi alkalmassági vizsga eredménye alapján dönt a tanuló felvételéről. A felvételről vagy az elutasításról közigazgatási eljárás keretében írásbeli határozatot hoz.
A felvételi alkalmassági vizsga célja annak megállapítása, hogy a jelentkező rendelkezik-e a választott művészeti képzéshez szükséges adottságokkal. A vizsga pontos tartalmát és formáját az iskola határozza meg.
A sajátos nevelési-oktatási igényű tanulók a tanácsadó és prevenciós intézmény szakvéleménye alapján vehetők fel az iskolába. Az iskola a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosítja számukra a szükséges feltételeket.
Az iskola a tanév során is felvehet tanulókat, amennyiben a férőhelyek száma ezt lehetővé teszi, és a jelentkező sikeresen teljesíti a pótfelvételi alkalmassági vizsgát.
Amennyiben a tanulmányok során a tanuló képességeiben jelentős változás következik be, vagy bizonyíthatóan nem mutat érdeklődést a tanulmányok iránt, az iskola igazgatója a köznevelési törvény rendelkezései alapján dönthet a tanulmányok idő előtti megszüntetéséről.

VI. FEJEZET
Az oktatás szervezése, az iskola működése és belső rendje

Az alapfokú művészeti iskola művészeti alapfokú oktatást biztosít előkészítő képzésben, az I. évfolyamon, a II. évfolyamon, valamint felnőttoktatás keretében, a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma által jóváhagyott tantervek és tantervi követelmények alapján.
Az iskola valamennyi művészeti tanszakra elkészíti saját Iskolai Oktatási Programját (Školský vzdelávací program – ŠVP). Az Iskolai Oktatási Programot az iskola igazgatója adja ki a nevelőtestület, az iskolatanács és a fenntartó előzetes jóváhagyását követően.
Az oktatás az órarend szerint folyik, amelyet az iskola igazgatója a pedagógusokkal együttműködve állít össze. Az órarend figyelembe veszi a tanulók életkorát, képességeit és egyéni szükségleteit.
Az oktatás szervezése a képzés formájához (egyéni, csoportos vagy közös oktatás), valamint a művészeti ág jellegéhez (zene-, képzőművészeti és táncművészeti tanszak) igazodik.
Az alapfokú művészeti iskolában egy tanítási óra időtartama általában 45 perc, amennyiben az Iskolai Oktatási Program másként nem rendelkezik. A tanórák között megfelelő hosszúságú szünetet kell biztosítani.
Az iskolalátogatás rendje

6.1. Az alapfokú művészeti iskolában folyó képzés önkéntes. A tanulmányok a tanuló felvételéről szóló határozat alapján kezdődnek meg az adott művészeti tanszakon.

6.2. A rendszeres tanórai részvétel a tanuló eredményes előrehaladásának és értékelésének alapvető feltétele az Iskolai Oktatási Program szerint.

6.3. A tanuló köteles rendszeresen és pontosan látogatni a tanórákat az órarend szerint, valamint részt venni az iskola által szervezett programokon.

6.4. A tanuló legkorábban 15 perccel, de legkésőbb 5 perccel a tanítás kezdete előtt érkezzen meg az iskolába.

6.5. A beiratkozott tanulók számára a tanórákon való részvétel kötelező.

6.5.1. Az osztályfőnök tájékoztatja a törvényes képviselőt a tanuló elégtelen felkészüléséről, gyakori hiányzásáról vagy a tanulmányok iránti érdeklődés hiányáról, és javaslatot tehet a tanulmányok megszüntetésére. A tájékoztatás történhet szóban, személyes megbeszélés során, a törvényes képviselő tanórán való részvételével, írásban vagy az iskola igazgatóján keresztül küldött hivatalos értesítés formájában.

6.5.2. A fent említett okok alapján az iskola igazgatója a köznevelési törvény rendelkezéseinek megfelelően dönthet a tanulmányok idő előtti megszüntetéséről.

6.5.3. A tanuló indokolt esetben – a törvényes képviselő írásbeli kérelmére és az iskola igazgatójának engedélyével – legfeljebb egy tanévre megszakíthatja tanulmányait.

A kiemelkedő tehetségű tanuló az iskola igazgatójának döntése alapján – a főtárgyat oktató pedagógus és a művészeti tanács javaslatára – emelt szintű képzésben részesülhet a külön tantervek és tantervi követelmények szerint.
A tanuló lehetőségeihez mérten aktívan részt vesz az iskola rendezvényein, nyilvános szereplésein és egyéb művészeti programjain.
Ha a tanuló előre tudja, hogy ismert okból hiányozni fog a tanításról, a törvényes képviselő köteles a hiányzást előzetesen igazolni személyesen, telefonon vagy az EduPage rendszeren keresztül.
Amennyiben a tanuló súlyos okból – különösen egészségügyi okból – nem tud részt venni a tanításban, a törvényes képviselő (vagy nagykorú tanuló esetén maga a tanuló) kérheti az iskola igazgatójától a tanulmányok megszakítását vagy az oktatás feltételeinek módosítását. A kérelemről az iskola igazgatója dönt.
Négy igazolatlan tanóra után az iskola írásban értesíti a törvényes képviselőt a tanuló hiányzásáról. Két hónapnyi indokolatlan távollét esetén az iskola megkezdheti a tanulmányok idő előtti megszüntetésére irányuló eljárást.
A tanuló tanulmányait a törvényes képviselő írásbeli kérelmére az első vagy a második félév végével megszüntetheti.

12.1. A tanulmányok idő előtti megszüntetésére akkor is sor kerülhet, ha a tanuló súlyosan megsérti az Iskolai Rendtartás rendelkezéseit, vagy ha a törvényes képviselő írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg a tandíjat.

12.2. A tanulmányok megszüntetésére akkor is sor kerülhet, ha a tanuló javítóvizsgán „nem felelt meg” minősítést kap.

A tanítás befejezését követően a tanulók kötelesek elhagyni az iskola épületét.

13.1. A csoportos foglalkozások utolsó tanórája után minden tanuló köteles összepakolni személyes tárgyait, rendet hagyni maga után, eltávolítani a papír- és egyéb hulladékot, valamint a széket az asztalra felhelyezni.

13.2. A tanítás befejezése után a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak az iskola épületében. Kivételt képeznek azok a tanulók, akik autóbuszra várnak.

A tanítási órákon és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulók kötelesek fegyelmezetten viselkedni, betartani a pedagógusok utasításait és az Iskolai Rendtartás előírásait.
Az iskolán kívül szervezett programokon (nyilvános fellépések, versenyek, kiállításmegnyitók, workshopok és egyéb rendezvények) a tanulók kötelesek betartani a biztonsági előírásokat, valamint magatartásukkal méltó módon képviselni az iskolát. Az ilyen programokon való részvétel önkéntes, amennyiben azok nem képezik a tanítás részét. Kiskorú tanuló részvételéhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.

VII. FEJEZET
Sajátos nevelési-oktatási igényű tanulók

Sajátos nevelési-oktatási igényű tanuló akkor vehető fel az alapfokú művészeti iskolába, ha megfelel a felvételi követelményeknek, beleértve a tehetségvizsga sikeres teljesítését is.
Az ilyen tanuló nevelése és oktatása a tanácsadó és prevenciós intézmény szakvéleménye alapján történik, amely javaslatot tehet az oktatás céljainak, módszereinek, formáinak és eljárásainak egyéni szükségletekhez igazítására.
Az alapfokú művészeti iskola nem működtet felzárkóztató vagy adaptációs osztályokat. Szükség esetén az iskola egyéni vagy csoportos formában módosíthatja az oktatás menetét úgy, hogy figyelembe vegye a tanuló sajátos szükségleteit, ugyanakkor megőrizze a művészeti képzés színvonalát és tartalmát.
A sajátos nevelési-oktatási igényű tanuló oktatásának egyedi módjáról az iskola igazgatója dönt a tanácsadó és prevenciós intézmény szakvéleménye, valamint az adott tanszak pedagógusának javaslata alapján.
Az alapfokú művészeti iskola a sajátos nevelési-oktatási igényű tanulók számára a személyi és tárgyi feltételek függvényében, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosít támogatást.

VIII. FEJEZET
Külföldi állampolgárságú tanulók oktatása

Jelen Iskolai Rendtartás alkalmazásában külföldi állampolgárságú tanulónak minősül az a tanuló, aki nem a Szlovák Köztársaság állampolgára vagy hontalan személy, és aki a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási engedéllyel rendelkezik, menedékkérő, kiegészítő védelemben részesülő személy, illetve külön jogszabály alapján menekült gyermek.
Az alapfokú művészeti iskola a külföldi állampolgárságú tanulók számára a Szlovák Köztársaság állampolgáraival azonos feltételek mellett biztosítja a nevelést és oktatást, amennyiben megfelelnek a köznevelési törvényben meghatározott felvételi feltételeknek.
A külföldi állampolgárságú tanulók sikeres tehetségvizsga alapján vehetők fel az iskolába. Az iskola a felvétel során figyelembe veszi egyéni szükségleteiket, különös tekintettel az esetleges nyelvi nehézségekre.
Amennyiben a tanuló nem rendelkezik megfelelő szintű szlovák nyelvtudással, az iskola a fenntartóval vagy más illetékes intézménnyel együttműködve kiegészítő nyelvi képzés lehetőségét ajánlhatja.
A külföldi állampolgárságú tanulók megfelelő képzési formába és művészeti tanszakra történő besorolása életkoruk, korábbi tanulmányaik és a tehetségvizsga eredménye alapján történik.
Az alapfokú művészeti iskola nem biztosít kollégiumi elhelyezést, étkeztetést, valamint nem szervez szlovák nyelv és irodalom tantárgyi felméréseket. Ezek a szolgáltatások és feladatok az alapfokú művészeti iskolákra nem vonatkoznak.

IX. FEJEZET
A tanulói közösség szerepe és közreműködése az oktatás szervezésében

Csoportos oktatás esetén a tanulók megállapodhatnak egy csoportképviselő kijelöléséről, aki a pedagógussal együttműködve segíti az oktatás szervezését.
Szükség esetén a pedagógus egy vagy több tanulót megbízhat az oktatáshoz kapcsolódó kisegítő szervezési feladatok ellátásával.
A kisegítő szervezési feladatok különösen a következők lehetnek:

3.1. A taneszközök előkészítése és elrakása a tanítás előtt és után.

3.2. Közreműködés a tanterem rendjének fenntartásában.

3.3. Csoportos oktatás esetén a pedagógus tájékoztatása a csoport hiányzó tagjairól.

3.4. Az iskola vezetésének vagy az illetékes pedagógusnak történő jelzés, ha a pedagógus a tanóra tervezett kezdését követő öt percen belül nem érkezik meg.

3.5. Az iskola tulajdonában keletkezett károk haladéktalan bejelentése a pedagógusnak.

Ezeket a feladatokat a tanulók kizárólag a pedagógus hozzájárulásával és olyan mértékben végezhetik, hogy azok a tanítás menetét ne zavarják.

X. FEJEZET
A tanulók értékelése és osztályozása

A tanulók értékelése és osztályozása az alapfokú művészeti iskolában a hatályos jogszabályok, különösen a köznevelési törvény, valamint az alapfokú művészeti iskoláról szóló minisztériumi rendelet rendelkezései alapján történik.

A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyakban az alábbi érdemjegyekkel kell értékelni:

1. fokozat – kiváló
2. fokozat – dicséretes
3. fokozat – megfelelő
4. fokozat – nem megfelelő

A tanuló félévi és tanév végi összesített értékelése a következő minősítések valamelyikével történik:

kitüntetéssel megfelelt,
megfelelt,
nem felelt meg.

Az alapfokú művészeti képzés első szakaszának első részét lezáró évfolyam sikeres befejezésével a tanuló elemi művészeti végzettséget (első szint) szerez.
Az alapfokú művészeti képzés első szakaszának második részét lezáró évfolyam sikeres befejezésével a tanuló alsó középfokú művészeti végzettséget szerez.

XI. FEJEZET
A tanulók védelme a szociálpatológiai jelenségekkel, a diszkriminációval és az erőszakkal szemben

Az iskola semmilyen formában, még annak legkisebb jelére sem tűri a zaklatást (bullyingot). A megelőzés érdekében biztonságos és támogató iskolai légkört alakít ki, együttműködik a tanulókkal, az alkalmazottakkal és a törvényes képviselőkkel, lehetőséget biztosít a zaklatás bizalmas bejelentésére, egyértelmű magatartási szabályokat és azok megsértése esetére szankciókat határoz meg, valamint nyilvántartást vezet a zaklatási esetek kivizsgálásáról és kezeléséről.
Szigorúan tilos a gyűlöletkeltő magatartás minden formája, az erőszakra való felbujtás, az erőszak vagy a terrorizmus igazolása, a szélsőséges eszmék terjesztése, valamint a nemzetiségi, faji, etnikai vagy vallási alapú gyűlöletkeltés. Ugyancsak tilos a diszkrimináció és a szegregáció bármely formája.
Az igazolatlan hiányzások, az agresszív magatartás, a zaklatás, a testi vagy lelki bántalmazás, a bűnelkövető magatartás, a zsarolás, a szexuális visszaélés, az erőszak, a szélsőséges nézetek megnyilvánulása vagy azok támogatásának bármely jele esetén a pedagógus köteles a megállapított tényeket haladéktalanul jelenteni az iskola vezetésének. Az iskola vezetése a helyzetet azonnal kivizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. Indokolt esetben az eljárás a szabálysértési törvény, illetve a Büntető Törvénykönyv rendelkezései szerint történik.
Amennyiben megalapozott gyanú merül fel a tanuló erkölcsi fejlődésének veszélyeztetésére, az iskola igazgatója köteles a helyzetet haladéktalanul megvizsgálni az érintett pedagógussal, a törvényes képviselőkkel, valamint a tanácsadó és prevenciós intézmény szakembereivel együttműködve.

XII. FEJEZET
Esélyegyenlőség és a szegregáció megelőzése

Az iskola a nevelés és oktatás során következetesen érvényesíti az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elvét az alábbi jogszabályok és dokumentumok alapján:

1.1. a nevelésről és oktatásról szóló 245/2008. sz. törvény 3. §-a, 144. §-a és 153. § (1) bekezdése;

1.2. az egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemről szóló 365/2004. sz. törvény (antidiszkriminációs törvény);

1.3. a Gyermek jogairól szóló Egyezmény, valamint a Szlovák Köztársaság emberi jogokra és inkluzív oktatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásai.

Minden tanulónak joga van a magas színvonalú, befogadó neveléshez és oktatáshoz, bármiféle diszkrimináció, szegregáció vagy társadalmi kirekesztés nélkül. Tilos a tanulók eltérő bánásmódban részesítése etnikai vagy nemzetiségi hovatartozásuk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük, nyelvük, vallásuk, nemük, nemi identitásuk, világnézetük vagy bármely más jogszabály által védett tulajdonságuk alapján.
Szegregációnak minősül a tanulók olyan térbeli, szervezeti vagy társadalmi elkülönítése, amely pedagógiai vagy szakmai szempontból nem indokolt, és amely hátrányos megkülönböztetéshez vagy esélyegyenlőtlenséghez vezet. Szegregációnak minősül továbbá homogén csoportok létrehozása objektív pedagógiai vagy szakmai indok nélkül.
A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma által kiadott, a szegregáció tilalmának betartására vonatkozó szakmai standardokkal összhangban az iskola az alábbi intézkedésekkel biztosítja az egyenlő hozzáférést az oktatáshoz:

4.1. Térbeli deszegregáció

4.1.1. biztosítja valamennyi tanuló számára az iskola minden helyiségéhez való egyenlő hozzáférést;

4.1.2. nem különít el helyiségeket meghatározott tanulói csoportok számára védett tulajdonság alapján;

4.1.3. gondoskodik arról, hogy az oktatás céljára szolgáló helyiségek minősége ne mutasson indokolatlan különbséget az egyes tanulói csoportok között.

4.2. Szervezeti deszegregáció

4.2.1. úgy szervezi meg az oktatást, hogy ne jöhessenek létre diszkriminatív szempontok alapján kialakított csoportok;

4.2.2. minden tanuló számára azonos oktatási követelményeket alkalmaz; ettől eltérni kizárólag egyéni fejlesztési program (IVP), egyéni tanulmányi terv (IUP) vagy egyéb támogatási intézkedés alapján lehet;

4.2.3. biztosítja az egyenlő hozzáférést a taneszközökhöz és a tárgyi-technikai feltételekhez.

4.3. Társadalmi deszegregáció

4.3.1. támogatja valamennyi tanuló bekapcsolódását az iskolai és iskolán kívüli közösségi életbe;

4.3.2. intézkedéseket tesz a sztereotípiák és előítéletek megszüntetésére;

4.3.3. pozitív iskolai légkört alakít ki és elősegíti az interkulturális párbeszédet;

4.3.4. nem enged olyan szervezési vagy működési gyakorlatot kialakulni, amely tudatosan vagy akaratlanul a tanulói csoportok elkülönítéséhez vezet.

A szegregáció megelőzése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskola:

5.1. rendszeresen elemzi az osztályok és csoportok összetételét az egyenlő bánásmód szempontjából;

5.2. nem engedélyezi csoportok kialakítását szakmailag nem indokolt szempontok alapján;

5.3. aktívan bevonja valamennyi tanulói csoportot az iskola programjaiba, versenyeibe, szakköreibe és képviseleti feladataiba;

5.4. szegregáció veszélyének észlelése esetén a fenntartóval és az iskola szakmai munkatársaival együttműködve haladéktalanul intézkedik a helyzet megszüntetéséről.

Az iskola minden pedagógiai és szakmai alkalmazottja köteles úgy végezni munkáját, hogy azzal sem közvetlenül, sem közvetve ne járuljon hozzá diszkriminációhoz vagy szegregációhoz. Egyúttal köteles elősegíteni a befogadó pedagógiai szemlélet és az igazságos iskolai környezet megvalósítását.
A diszkriminációval, szegregációval vagy az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos valamennyi bejelentést, gyanút vagy panaszt az iskola haladéktalanul kivizsgálja belső szabályzatai szerint, szükség esetén az illetékes hatóságok bevonásával.
Az iskola elkészíti és végrehajtja a Szegregáció tilalmára vonatkozó standardok alkalmazási tervét, valamint szakmai útmutatóként alkalmazza a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma által kiadott deszegregációs módszertani kézikönyvet.
A nevelésben és oktatásban alkalmazandó szegregációtilalmi standardok részletes szabályait az Iskolai Rendtartás melléklete tartalmazza.

XIII. FEJEZET
Az iskola kezelésében lévő vagyon használatának szabályai

A tanuló köteles megóvni a taneszközöket, a hangszereket és az iskola egyéb vagyontárgyait, rendben és tisztán tartani saját helyét, a tantermet és az iskola egyéb helyiségeit, valamint megóvni az iskola tulajdonát a károsodástól.
A törvényes képviselő köteles megtéríteni a tanuló által okozott kárt.
Amennyiben az iskola meghatározott időre hangszert kölcsönöz a tanulónak, a tanuló köteles azt rendeltetésszerűen használni és megóvni. A hangszerben keletkezett károk megtérítése a törvényes képviselőt terheli.

XIV. FEJEZET
Panaszok benyújtása

A törvényes képviselő jogosult panaszt tenni, ha megítélése szerint gyermeke jogai sérültek, vagy az iskola alkalmazottja nem teljesítette munkaköri kötelezettségeit. A panasz írásban vagy szóban nyújtható be; szóbeli panasz esetén az iskola igazgatója írásos jegyzőkönyvet készít. Az igazgató köteles a panaszt nyilvántartásba venni a Panasznyilvántartásban, azt kivizsgálni, megalapozottságát megítélni, valamint a feltárt hiányosságok megszüntetésére megfelelő intézkedéseket hozni.
A panaszokat tárgyilagosan, kulturált módon és – lehetőség szerint – a tanulók jelenléte nélkül kell megtárgyalni.

XV. FEJEZET
Az egymás közötti, valamint a pedagógiai és egyéb iskolai alkalmazottakkal fennálló kapcsolatok szabályai

Az oktatás valamennyi résztvevője, valamint minden olyan személy közötti kapcsolat, akire jelen Iskolai Rendtartás vonatkozik, a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen, a véleménykülönbségek elfogadásán, a szolidaritáson és az emberi méltóság tiszteletben tartásán alapul.
A tanuló az iskola valamennyi alkalmazottjával tisztelettudóan és udvariasan viselkedik, az iskola alkalmazottai pedig kötelesek tiszteletben tartani a tanuló emberi méltóságát.
A tanuló köteles betartani az iskola valamennyi alkalmazottjának jogszerű utasításait.
Az Iskolai Rendtartásból eredő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének összhangban kell állnia a jó erkölcs követelményeivel. E jogokkal és kötelezettségekkel más személy kárára visszaélni tilos.
A tanulót nem érheti hátrány azért, mert másik tanulóval, pedagógiai alkalmazottal vagy az iskola más alkalmazottjával szemben panaszt tett.
A sajátos nevelési-oktatási igényű tanuló jogainak gyakorlása nem korlátozhatja a nevelésben és oktatásban részt vevő többi tanuló jogait.
A pedagógiai alkalmazott köteles védeni és tiszteletben tartani a tanuló és törvényes képviselője jogait, megőrizni a tudomására jutott bizalmas információkat, valamint védeni a tanulók egészségi állapotára és szakvizsgálati eredményeire vonatkozó személyes adatokat.

A pedagógiai alkalmazott köteles figyelembe venni a tanuló egyéni nevelési-oktatási szükségleteit, és aktívan együttműködni a tanuló törvényes képviselőjével.

A pedagógiai és szakmai alkalmazott tevékenységét a korszerű tudományos ismeretekkel, valamint az Iskolai Oktatási Program értékeivel és céljaival összhangban végzi.

A pedagógiai alkalmazott a tanulókat a higiéniai szabályok és a biztonságos munkavégzés elveinek betartására neveli, a tanulók és törvényes képviselőik részére a neveléssel és oktatással összefüggő tanácsadást vagy szakmai segítséget nyújt, továbbá rendszeresen tájékoztatja a tanulót vagy törvényes képviselőjét a nevelési-oktatási folyamat alakulásáról és eredményeiről.

A pedagógiai és szakmai alkalmazottak a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma által kiadott, pedagógiai és szakmai alkalmazottakra vonatkozó Etikai Kódex rendelkezései szerint járnak el.
Az iskola folyamatosan tájékoztatja a törvényes képviselőket a tanuló tanulmányi eredményeiről és magatartásáról.

XVI. FEJEZET
Az iskola környezeti felelőssége és fenntarthatósága

Az iskola elkötelezett amellett, hogy az iskolai közösség valamennyi tagja – beleértve a tanulókat, az alkalmazottakat és a törvényes képviselőket – környezettudatos és felelős magatartást tanúsítson.
Az iskolában kötelező a hulladék szelektív gyűjtése. E célból az iskola lehetőségei szerint szelektív hulladékgyűjtő edényeket biztosít a műanyag és a biológiailag lebomló hulladék számára. A tanulók és az alkalmazottak kötelesek betartani a hulladékválogatás szabályait, valamint ügyelni arra, hogy az egyes gyűjtőedényekbe ne kerüljenek oda nem tartozó anyagok.
Az iskola intézkedéseket tesz az energia- és vízfogyasztás csökkentése érdekében, többek között energiatakarékos berendezések és technológiák alkalmazásával. A tanulók és az alkalmazottak kötelesek törekedni arra, hogy a tevékenységek befejezését követően lekapcsolják a világítást és az elektronikus berendezéseket, valamint takarékosan használják a vizet.
Papíralapú anyagok használata esetén előnyben kell részesíteni a kétoldalas nyomtatást és az újrahasznosított papír alkalmazását.

XVII. FEJEZET
A kommunikációs eszközök használatának szabályai

A tanulók mobiltelefont, táblagépet vagy más kommunikációs eszközt a tanítási órán kizárólag a pedagógus kifejezett engedélyével és csak oktatási célból használhatnak.
Az iskola által szervezett kirándulásokon, tanulmányi utakon és egyéb, az iskola területén kívül megvalósuló programokon a tanulók kommunikációs eszközt kizárólag indokolt esetben használhatnak, különösen a törvényes képviselővel való kapcsolattartás, oktatási célú fényképezés vagy vészhelyzet esetén. A kommunikációs eszköz használata nem zavarhatja a program menetét, és nem akadályozhatja a pedagógiai alkalmazott utasításainak teljesítését.
Amennyiben a tanuló a tanítás során megsérti a kommunikációs eszközök használatára vonatkozó szabályokat, a pedagógiai alkalmazott felszólítja, hogy az eszközt a tanítási óra végéig tegye el a kijelölt helyre. Ismételt szabályszegés esetén az iskola értesíti a törvényes képviselőt, és az Iskolai Rendtartás szerint megfelelő nevelési intézkedést alkalmaz.
Az iskola alkalmazottai a tanulók jelenlétében kommunikációs eszközeiket kizárólag munkavégzési célból használhatják.

XVIII. FEJEZET
Az alkalmazottak jogai és kötelességei

A pedagógiai alkalmazott köteles betartani az általánosan kötelező érvényű jogszabályokat és az iskola belső szabályzatait.
A pedagógiai alkalmazott köteles megfelelően teljesíteni a munkajogviszonyából, valamint a besorolása szerinti szakmai fokozatból és a rábízott szakmai munkakörből eredő kötelezettségeit.
Az oktatást a hatályos tanterveknek megfelelően, a tanítási órák előírt időtartamának betartásával kell megszervezni.
A pedagógus vagy az osztályfőnök köteles az órarend vagy az oktatás helyszínének minden változását haladéktalanul bejelenteni az iskola vezetésének.
A pedagógiai alkalmazott köteles a munkarendjében bekövetkező minden változást, valamint a munkahelyi távollétét annak indoklásával együtt kellő időben bejelenteni az iskola igazgatójának.
A pedagógiai alkalmazott munkaidőben kizárólag közvetlen felettese vagy az iskola igazgatója tudtával hagyhatja el az iskola épületét.
Minden pedagógiai alkalmazott köteles:

7.1. megismertetni tanulóival az Iskolai Rendtartást;

7.2. felügyeletet biztosítani tanulói felett a tanítás során, valamint azon tanulói felett is, akik az autóbusz-közlekedés miatt a tanítási időn kívül az iskola területén tartózkodnak;

7.3. minden év szeptemberében megismertetni a tanulókkal az Iskolai Rendtartást, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi, illetve tűzvédelmi szabályokat;

7.4. minden év novemberében a tanulók számára az alábbi témákra összpontosító tájékoztatást vagy oktatást biztosítani:

az influenzás megbetegedések megelőzése, különös tekintettel az egyéni és közösségi magatartásra;
a betegség alapvető tüneteinek felismerése;
az influenza kezelése és a betegség ideje alatti helyes magatartás;

7.5. az előírt pedagógiai dokumentációt államnyelven vezetni, különösen:

az egyéni oktatás osztálynaplóit elektronikus formában vezetni, és minden tanuló számára az adott tanévre vonatkozóan szeptember 15-ig legalább féléves egyéni tervet készíteni;
a csoportos oktatás osztálynaplóit szintén elektronikus formában vezetni, minden évfolyam számára külön éves tematikus tervet készíteni, valamint minden tanítási órára megfelelően felkészülni;
az osztálynaplóban minden megtartott és elmaradt tanítási órát, továbbá a tanulók jelenlétét és hiányzását is rögzíteni;

7.6. megismertetni a tanulókkal és törvényes képviselőikkel a tandíjfizetésre vonatkozó előírásokat. Készpénzes tandíjfizetés esetén a tandíjat szeptember végéig, illetve február végéig beszedni, a bevételi pénztárbizonylatot kitölteni, és az átvett pénzösszeget haladéktalanul átadni az iskola igazgatóságának.

A pedagógiai alkalmazott köteles gondoskodni tanterme esztétikus, higiénikus és biztonságos kialakításáról.
Minden pedagógiai alkalmazott köteles tiszteletben tartani közvetlen felettesét, és teljesíteni annak jogszabályokkal összhangban álló utasításait.
Minden alkalmazott köteles részt venni az iskola igazgatója, a tanszakvezető, a művészeti tanács elnöke vagy a tantárgyi bizottság vezetője által összehívott értekezleteken.
A pedagógiai alkalmazott köteles részt venni a szülői értekezleteken.
A Szülői Tanács ülését az iskola igazgatója a Szülői Tanáccsal együttműködve hívja össze.
Minden alkalmazott köteles:

a) munkáját személyesen, a munkaszerződésében és munkaköri leírásában foglaltak szerint, az előírt munkaidőben elvégezni;

b) munkáját megfelelően ellátni, és feletteseinek jogszabályokkal összhangban álló utasításait teljesíteni;

c) munkahelyén rendet tartani;

d) közvetlen felettesének haladéktalanul bejelenteni minden olyan hiányosságot vagy meghibásodást, amely egészségkárosodáshoz vagy vagyoni kárhoz vezethet, és lehetőségei szerint közreműködni annak megszüntetésében;

e) a munkahelyen alkoholt vagy más bódító, illetve kábító hatású anyagot nem fogyasztani, munkavégzésre ezek hatása alatt nem jelentkezni, valamint betartani a munkahelyi dohányzási tilalmat;

f) haladéktalanul bejelenteni a személyi körülményeiben bekövetkező minden olyan változást – például házasságkötést, lakcímváltozást vagy válást –, amely a betegbiztosítás, a társadalombiztosítás vagy a munkajogviszony szempontjából jelentős;

g) a tanítás megkezdése előtt legalább 15 perccel megjelenni a munkahelyen, és csak a munkavégzés befejezését követően távozni. Az iskola vezetésének engedélye nélkül az alkalmazott nem hagyhatja el idő előtt a munkahelyét. Az így elmulasztott idő kiesett munkaidőnek minősül;

h) túlmunkát végezni, amennyiben azt az iskola igazgatója előzetesen és írásban elrendelte;

i) betartani a munkavégzés biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó jogszabályokat;

j) felelősséget vállalni azért a kárért, amelyet kötelezettségei megszegésével, elmulasztásával vagy szándékos magatartásával okozott;

k) haladéktalanul elsősegélyt nyújtani a tanulónak vagy alkalmazottnak, amennyiben iskolai vagy munkahelyi balesetnek tanúja, vagy arról tudomást szerez, és az esetről azonnal tájékoztatni az iskola igazgatóját;

l) minden kihelyezett munkahelyen nyilvántartást vezetni a munkába érkezés és a munkahelyről való távozás időpontjáról;

m) figyelemmel kísérni az idegen személyek mozgását az iskola területén, szükség esetén útba igazítani vagy a megfelelő helyre kísérni őket, ezáltal is megelőzve az esetleges lopásokat vagy a tanítást zavaró körülményeket;

n) konkrét ügyek intézése során a hatályos jogszabályok és belső szabályzatok alapján eljárni, valamint betartani a Munka Törvénykönyvét, az iskola Munkarendjét, Szervezeti Szabályzatát, Üzemeltetési Szabályzatát, Iskolai Rendtartását és az egyéb kapcsolódó előírásokat;

o) munkaidőben nem fogadni idegen személyeket vagy családtagokat magánlátogatás céljából;

p) rendszeresen figyelemmel kísérni a tanári szobában elhelyezett közleményeket;

q) az iskola épületében vagy berendezéseiben észlelt hibákat és meghibásodásokat bejegyezni a tanári szobában elhelyezett karbantartási nyilvántartásba;

r) megfelelően gazdálkodni a munkáltató által rábízott eszközökkel, megóvni a munkáltató vagyonát a károsodástól, elvesztéstől, megsemmisüléstől és visszaéléstől, valamint tartózkodni minden olyan magatartástól, amely ellentétes a munkáltató jogos érdekeivel;

s) a munkahely elhagyása előtt elrakni személyes tárgyait, ellenőrizni és kikapcsolni az elektromos berendezéseket, bezárni az ablakokat, valamint bezárni a tantermet, a tanári szobát és szükség esetén az iskola épületét is.

A pedagógiai és szakmai alkalmazott a 138/2019. sz. törvény 4. §-a alapján köteles továbbá:

a) védeni és tiszteletben tartani a gyermek, a tanuló, a hallgató és törvényes képviselője jogait;

b) titoktartási kötelezettségét betartani, és védeni a visszaéléstől a gyermekek, tanulók és hallgatók személyes adatait, egészségi állapotára vonatkozó információit, valamint szakvizsgálati eredményeit, amelyekről munkája során tudomást szerzett;

c) tiszteletben tartani a tanuló vagy hallgató egyéni nevelési-oktatási szükségleteit, figyelembe véve képességeit, lehetőségeit, szociális és kulturális hátterét, valamint a szakmai alkalmazottak ajánlásait;

d) tartózkodni minden olyan magatartástól, amely más alkalmazottak jogainak megsértéséhez vezet;

e) a pedagógiai és szakmai alkalmazottak Etikai Kódexével összhangban viselkedni;

f) közreműködni a pedagógiai dokumentáció és az egyéb előírt dokumentáció elkészítésében és vezetésében;

g) irányítani, valamint tárgyilagosan értékelni a gyermek, a tanuló vagy a hallgató nevelését és oktatását;

h) közreműködni az Iskolai Oktatási Program kidolgozásában és megvalósításában;

i) fenntartani és fejleszteni szakmai kompetenciáit;

j) részt venni aktualizáló továbbképzésen;

k) munkáját olyan eszközökkel, módszerekkel, formákkal és eljárásokkal végezni, amelyek megfelelnek a korszerű tudományos ismereteknek, valamint az Iskolai Oktatási Program vagy a nevelési program értékeinek és céljainak;

l) a gyermek, a tanuló és törvényes képviselője részére a neveléssel és oktatással kapcsolatos tanácsadást és szakmai segítséget nyújtani, továbbá rendszeresen tájékoztatni őket a nevelési-oktatási folyamat alakulásáról és eredményeiről.

A pedagógiai alkalmazottak számára tilos:

15.1. a 13., 15. és 16. számú tantermekben a tanulókat egy helyre csoportosítani, illetve olyan tevékenységet végezni, amely a padlózat túlzott dinamikus terhelésével jár, mivel e helyiségek födémszerkezetének teherbírása legfeljebb 150 kg/m²;

15.2. a tantermekben főzőlapot, rezsót vagy elektromos hősugárzót használni.

A pedagógiai alkalmazott a pedagógiai tevékenysége, a szakmai alkalmazott pedig szakmai tevékenysége ellátása során – az alkalmazottak külön jogszabályokban, valamint a Szlovák Köztársaságra kötelező nemzetközi szerződésekben és egyezményekben meghatározott alapvető jogain túl – jogosult:

16.1. a jogai és kötelességei gyakorlásához szükséges feltételek biztosítására, különösen a gyermekek, tanulók, hallgatók, szülők és más személyek részéről megnyilvánuló erőszakkal szembeni védelemre;

16.2. a pedagógiai vagy szakmai tevékenységébe történő szakszerűtlen beavatkozással szembeni védelemre;

16.3. az iskola és az iskolai intézmény irányításában való részvételre, tagság vagy választott képviselők útján az iskola tanácsadó, módszertani és önkormányzati szerveiben;

16.4. javaslatot tenni a nevelés és oktatás, az Iskolai Oktatási Program, a nevelési program vagy a szakmai tevékenységek színvonalának javítására;

16.5. olyan pedagógiai és szakmai módszerek, formák és eszközök megválasztására és alkalmazására, amelyek megfelelő feltételeket teremtenek a tanulók és hallgatók tanulásához, önfejlesztéséhez és kompetenciáik fejlődéséhez;

16.6. továbbképzésre és szakmai fejlődésre a törvényben meghatározott feltételek mellett, azon a nyelven, amelyen pedagógiai vagy szakmai tevékenységét végzi;

16.7. pedagógiai vagy szakmai munkája objektív értékelésére és díjazására.

XIX. FEJEZET
Záró rendelkezések

Az Iskolai Rendtartás az iskola belső irányítási rendszerének részét képezi, és azt az intézmény szükségleteinek, valamint a jogszabályi változásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálni kell. Az Iskolai Rendtartás módosítása kiegészítés kiadásával történik.
Az Iskolai Rendtartás módosításait, kiegészítéseit és függelékeit az iskola igazgatója adja ki.
Az Iskolai Rendtartásból eredő kötelezettségek teljesítéséért az iskola valamennyi alkalmazottja, a tanulók törvényes képviselői, valamint a nevelési-oktatási folyamatban részt vevő egyéb személyek felelősek.

Kelt: Bős, 2026. augusztus 24. ............................................................

Mgr. Vida Gabriella, DiS.art.

Iskola igazgatója

Mellékletek:

A nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok
Igazolás az Iskolai Rendtartás megismeréséről

1. számú melléklet
Az Iskolai Rendtartáshoz

A nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok

A nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok

I. cikk
Általános rendelkezések

A nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmának betartása során az iskola a Nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok (a továbbiakban: Standardok) szerint jár el, amelyeket a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma ad ki. A Standardok jelen melléklet elválaszthatatlan részét képezik.

A Standardok a nevelésben és oktatásban előforduló szegregáció megelőzésének és megszüntetésének alapvető szabályait, elveit és eljárásait határozzák meg. Alkalmazásuk hozzájárul ahhoz, hogy az iskola a köznevelési törvényben meghatározott nevelési és oktatási alapelveket maradéktalanul érvényesítse.

A Standardok a Gyermek jogairól szóló Egyezmény rendelkezéseiből indulnak ki, különös tekintettel az alábbi alapelvekre:

biztosítani kell az Egyezményben meghatározott jogokat minden, az állam joghatósága alá tartozó gyermek számára, bármiféle megkülönböztetés nélkül, így különösen fajra, bőrszínre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származásra, vagyoni helyzetre, testi vagy szellemi fogyatékosságra, nemi identitásra vagy a gyermek, illetve szülei vagy törvényes képviselői egyéb helyzetére tekintet nélkül;
meg kell tenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a gyermek védelmet élvezzen a megkülönböztetés vagy bármilyen hátrányos bánásmód minden formájával szemben, amely szüleinek, törvényes képviselőinek vagy családtagjainak jogállásából, tevékenységéből, véleményéből vagy meggyőződéséből ered;
a gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődleges szempontként figyelembe venni minden olyan intézkedés során, amely a gyermekeket érinti, függetlenül attól, hogy azt állami vagy magán szociális intézmények, bíróságok, közigazgatási szervek vagy jogalkotó szervek hozzák.

A gyermek nevelésének és oktatásának célja különösen:

a) a gyermek személyiségének, egyéni adottságainak, valamint szellemi és testi képességeinek lehető legteljesebb kibontakoztatása;

b) az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában rögzített elvek tiszteletének erősítése;

c) a szülők, a gyermek saját kulturális, nyelvi és értékrendbeli identitása, továbbá annak az országnak az értékei iránti tisztelet fejlesztése, amelyben él, valamint származási országának értékei és más kultúrák iránti nyitottság kialakítása;

d) a gyermek felkészítése arra, hogy egy szabad társadalomban felelősségteljes életet éljen a megértés, a béke, a tolerancia, a nemek közötti egyenlőség, valamint valamennyi nép, etnikai, nemzetiségi és vallási közösség, továbbá az őslakos népcsoportok közötti barátság szellemében;

e) a természeti környezet iránti tisztelet kialakítása és erősítése.

A szegregáció tilalmának betartására vonatkozó Standardok a Nevelésben és oktatásban alkalmazandó deszegregáció módszertani útmutatója gyakorlati részének részletes kidolgozását és megvalósítását jelentik. A Standardok – a módszertani útmutatóval összhangban – elősegítik a nevelés és oktatás egyik alapelvének, vagyis „a megkülönböztetés minden formájának, különösen a szegregációnak a tilalma” elvének érvényesülését.

A köznevelési törvény a nevelésben és oktatásban megvalósuló szegregációt a következőképpen határozza meg:

„A szegregáció minden olyan cselekmény vagy mulasztás, amely ellentétes a külön jogszabályban meghatározott egyenlő bánásmód elvével, és amelynek következtében gyermekek, tanulók vagy a nevelésben és oktatásban részt vevő személyek valamely csoportja térbeli, szervezeti vagy társadalmi elkülönítésnek van vagy lehet kitéve, illetve elkülönített oktatásban részesül. Ez alól kivételt képez az a nevelés és oktatás, amelyet a Szlovák Köztársaságra kötelező nemzetközi szerződés alapján a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának biztosítása érdekében, valamint a fogyatékossággal élő vagy kiemelkedően tehetséges gyermekek és tanulók oktatásának feltételei érdekében szerveznek, figyelembe véve a gyermek vagy tanuló, valamint törvényes képviselője akaratát és érdekeit, feltéve, hogy az ilyen oktatásban való részvétel önkéntes, és megfelel a köznevelési törvényben meghatározott nevelési-oktatási feltételeknek az adott iskolafokon.”

A nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmának betartására vonatkozó Standardok az Iskolai Rendtartás által szabályozott valamennyi területre kiterjednek a köznevelési törvény (245/2008. sz. törvény, 153. § (1) bekezdés) alapján, különösen:

a tanulók és törvényes képviselőik jogainak és kötelezettségeinek gyakorlására az iskolában, továbbá a tanulók, a pedagógiai alkalmazottak és az iskola egyéb alkalmazottai közötti kapcsolatok szabályaira;
az iskola működésére és belső rendjére;
a tanulók biztonságának és egészségének védelmét szolgáló feltételekre, valamint a szociálpatológiai jelenségekkel, a diszkriminációval és az erőszakkal szembeni védelemre;
az iskola vagy az iskolai intézmény kezelésében lévő vagyon használatának szabályaira, amennyiben erről a fenntartó rendelkezik.

A nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmának betartására vonatkozó Standardok két fő részből állnak:

A szemléletre és értékrendre vonatkozó standardok, valamint
A nevelésben és oktatásban megvalósuló szegregáció fogalmából következő standardok.

II. cikk
A nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok

A szemléletre és értékrendre vonatkozó standardok

A szegregáció megelőzését és megszüntetését szolgáló standardok eredményes alkalmazásának alapvető feltétele a nevelésben és oktatásban részt vevő valamennyi szereplő szemléletének és értékrendjének tudatos alakítása, a közbeszéd kulturáltságának erősítése, valamint az iskolai közösség emberi kapcsolatainak fejlesztése.

A XXI. század társadalmának olyan állampolgárokra van szüksége, akik megfelelő értékrenddel, szemlélettel, készségekkel, tudással és kritikai gondolkodással rendelkeznek ahhoz, hogy demokratikus és interkulturális kompetenciákkal bíró polgárként tudjanak élni.

A szemléletre és értékrendre vonatkozó standardok az Európa Tanács „Referencia-keret a demokratikus kultúra kompetenciáihoz” című dokumentumában meghatározott kulcsfontosságú mutatók (deskriptorok) alapján kerültek kidolgozásra.

Ezek a deskriptorok a nevelésben és oktatásban részt vevő valamennyi szereplő számára elvárt magatartásformákat írják le:

minden emberrel megkülönböztetés nélkül tisztelettel bánni;
mindenki iránt tiszteletet tanúsítani, valamint a sokszínűséget az iskola számára értékként és lehetőségként kezelni a nevelési-oktatási folyamat tervezése és megvalósítása során;
minden embert egyenrangú emberi lényként elismerni;
tiszteletben tartani a különböző vallási meggyőződésű embereket;
tiszteletben tartani az eltérő politikai nézeteket valló embereket;
érdeklődést mutatni mások meggyőződése, értékrendje, hagyományai és világszemlélete iránt;
lehetőséget biztosítani mások számára véleményük kifejtésére;
felelősséget vállalni saját cselekedeteinkért;
bocsánatot kérni, ha valakit megbántottunk;
készséget és együttműködési szándékot tanúsítani a közös célok megvalósítása érdekében.

A nevelésben és oktatásban megvalósuló szegregáció fogalmából következő standardok

Az iskola a Standardok alkalmazása során elkészíti a Nevelésben és oktatásban érvényesülő szegregáció tilalmára vonatkozó standardok alkalmazási tervét, valamint felhasználja a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma által kiadott Deszegregáció a nevelésben és oktatásban – módszertani útmutató című szakmai kiadványt.

a) A térbeli deszegregáció standardjai

Az iskola valamennyi, a tanulók számára szolgáló helyisége minden tanuló számára egyenlő, megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít. Az iskola nem alakít ki olyan épületeket vagy helyiségeket, amelyeket kizárólag egyes tanulói csoportok számára tart fenn azok elkülönítése vagy kizárása céljából a diszkriminációellenes törvényben meghatározott bármely védett tulajdonság alapján.
Az iskola a nevelési-oktatási folyamat során kizárólag olyan helyiségeket használ, amelyek megfelelnek a Regionális Közegészségügyi Hivatal által meghatározott követelményeknek. Egyetlen tanulói csoport oktatása sem történhet olyan helyiségekben, amelyek minősége jelentősen elmarad a többi oktatási helyiség színvonalától.
Amennyiben az iskola tanulói között különböző etnikai, nemzetiségi vagy társadalmi hátterű, eltérő bőrszínű vagy más, jogszabály által védett tulajdonságú tanulók is vannak, az iskola törekszik arra, hogy az egyes osztályokban és csoportokban kiegyensúlyozott arányban legyenek jelen.

b) A szervezeti deszegregáció standardjai

Az iskola az oktatás megszervezésekor és a napi munkarend kialakításakor biztosítja, hogy egyetlen tanulói csoport se kerüljön indokolatlan elkülönítésre vagy kizárásra.
Az iskola valamennyi tanulója számára azonos oktatási követelményeket alkalmaz. Ezek alapján készítik el a pedagógiai, szakmai és egyéb alkalmazottak az Iskolai Oktatási Program tanterveit. Ettől eltérni kizárólag az egyéni fejlesztési program (IVP), az egyéni tanulmányi terv (IUP) vagy más támogatási intézkedés alapján lehet.
Minden tanuló számára biztosított az egyenlő hozzáférés a tárgyi-technikai felszereléshez, a tananyagokhoz és az adott évfolyam vagy képzési szint oktatásához szükséges valamennyi taneszközhöz.
Az iskola köteles minden rendelkezésére álló eszközt, módszert és lehetőséget felhasználni annak érdekében, hogy rendkívüli vagy válsághelyzetben is valamennyi tanuló számára a lehető legteljesebb mértékben biztosítsa az oktatáshoz való hozzáférést. A rendkívüli helyzet megszűnését követően az iskola megfelelő támogató intézkedéseket alkalmaz az esetleges tanulmányi lemaradások pótlására.

c) A társadalmi deszegregáció standardjai

Az iskola a rendelkezésére álló és szükséges inkluzív támogató intézkedéseket alkalmazza a tanulók társadalmi befogadásának elősegítése, valamint a pozitív, támogató iskolai légkör kialakítása érdekében. Ezzel hozzájárul a megbélyegzés megszüntetéséhez, valamint a sztereotípiák és előítéletek lebontásához.
Az iskola szervezi és támogatja a nem formális tanulási programokat, valamint a tanórán kívüli tevékenységeket, amelyek elősegítik a kedvező iskolai légkör kialakulását és az interkulturális párbeszédet a tanulók, a törvényes képviselők és az iskola közössége között.
Az iskola a hatályos jogszabályoknak megfelelően valamennyi tanulót befogadja, neveli és oktatja, anélkül hogy bármely, a diszkriminációellenes törvényben meghatározott védett tulajdonság alapján kizárná vagy jogellenesen elkülönítené őket.
Az iskolában nem működhetnek olyan folyamatok, eljárások vagy szervezési megoldások – beleértve az osztályok szervezését is –, amelyek bármely, a diszkriminációellenes törvényben meghatározott védett tulajdonság alapján egyes tanulói csoportok kizárását vagy jogellenes elkülönítését eredményezik.
Az iskola valamennyi tanuló számára biztosítja a lehetőséget arra, hogy képességeik kibontakoztatása és fejlesztése érdekében részt vegyenek az általa szervezett vagy közvetített programokon, versenyeken és egyéb rendezvényeken, továbbá aktívan ösztönzi és támogatja részvételüket.
Az iskola a tanulók értékelése során nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést kizárólag valamely társadalmi vagy etnikai csoporthoz való tartozásuk, illetve a diszkriminációellenes törvényben meghatározott bármely más védett tulajdonság alapján.

III. cikk
Záró rendelkezés

Jelen melléklet 2025. február 5. napján lép hatályba.

A Pedagógiai Tanács megtárgyalta: 2025. január 30.

Kelt: Bős, 2025. január 30.

..............................................

Mgr. Vida Gabriella, DiS.art.
iskolaigazgató

Igazolás az Iskolai Rendtartás megismeréséről

Írásos nyilvántartás a munkavállalók 2026. szeptember 1-jétől hatályos Iskolai Rendtartásának megismertetéséről.

Meno zamestnanca	dátum	Podpis zamestnanca
Mgr. Gabriela Vidová, DiS.art.
Jozef Banyák
Zsolt Csiba, DiS.art.
Gábor Domonkos
Bc. Gabriela Ilková, DiS.art.
Mgr.art. András Iván
Mgr. Margaréta Hozáková
Mgr. Lýdia Kolenčik
Mgr. Margita Krausová, DiS.art.
Angelika Kurdiová
Mgr.art. Anna Mazur
Iveta Mészárosová, DiS.art.
Miroslav Nagy
Adriana Szabóová, DiS.art.
Anikó Nagyová
Lívia Mészárosová
Árpád Rákóczi

Iskolai rendtartás